Megkaptuk az itinert: a Fascination helyett ha minden igaz, az Imagination nevű hajóra megyek holnap reggel! 5-kor várnak minket a lobbyban, felfuvaroznak minket Tampa-ba, ott pedig hajóra szállunk! :)
Tessék nagyon durkkolni, még nem tudom, mi vár rám!
Amint tudok, jelentkezem! :)
2011. július 30., szombat
2011. július 29., péntek
Még mindig Miami
Ahogy a cím is mutatja, még mindig itt vagyunk a lakályos Chateau Bleau Hotelben, és várjuk az indulást!
Még az első estémen, miután berendezkedtem az egyedül alvásra, éjfél körül megjelent a szobatársam, a spanyol "Lusz". Inkább a spanyolban erős, de amennyit eddig találkoztunk (ergo kommunikáltunk), ahhoz az angol tudása elegendő! :)
Tegnap a Magyar Négyes elindult a nagy útra, lementünk a Miami Beachre!!
Először a 8-as busszal próbálkoztunk, de mivel itt teljesen másképp van minden, ez sem volt egyszerű. A megállót ugyan jelezték, de semmi egyebet, mint például a többi megálló, te éppen hol vagy, menetidő... Megkérdeztünk 2(!) arra járó nőt, akik mindketten spanyolok voltak és NEM beszélnek angolul.. ("Mi Európából jöttünk?! És nem beszélünk spanyolul?! Az meg hogy lehet..." No comment!:))
Így a sikertelen kommunikáció miatt inkább újraterveztünk, és trolley-ra váltottunk. Itt Coral Gables-en közlekedik egy helyi trolley, ami ingyenes, így felpattantunk arra, gondoltuk, valahogy csak lejutunk a partra!
És mitadisten?! Mellettünk pont egy Barbara nevű magyar leányzó ült, aki szintén a Beachre ment, így mutatta nekünk az utat! :) Sőt, a Space nevű szórakozóhelyen dolgozik, így feliratott minket a Guest list-re, így ha még szombaton is itt leszünk, akkor mehetünk! :)
Lent a part valami csodálatosan szép!! Mikor Nórival itt voltunk 2004-ben, pont 1-2 nappal a Danny nevezetű hurrikán után..hát, nem ilyen volt! Most Tényleg tisztaság volt, fehér homok, sehol egy kisodródott alga! Mindenhol naptejtől csillogó emberek, kidolgozott testű férfiak, kemény fenekű nők... :) Óriási hullámok voltak, 'pont nem hideg-pont nem meleg' tenger, úgyhogy vagy 1-1,5 órát fickándoztunk. Mire kiültünk a partra, mindenki kezdte érezni a bőrén, hogy jó lett volna bekenni magunkat (ma vettem egy 50 faktoros naptejet!)..
Sétáltunk a parton, meg a bazársoron, végig a vízpermetek alatt, amikor megláttuk a kb. 7 decis koktél-csodákat, óriás pohárban, csomó jéggel.. Beültünk egy helyre, ittunk egyet-egyet, aztán mégegyet-mégegyet... Jó hangulatba keveredett mindenki a végére - nem sajnálták az alkohol a koktélból... :)
Megnéztük a Miami Inket, és este elindultunk hazafelé.. Mindenki agyon égett, este már éreztem, hogy vlsz. napszúrást is kaptam... Úsztunk egyet a medencében, de már annyira szenvedtem, hogy bementem a légkondis szobába, hideg vizes borogatást tettem a fejemre, és reménykedtem, hogy elmúlik a fejfájásom.. Hajnal 4-re, 2 felkelés, 3 újraborogatás után el is múlt..
Ma elmászkáltunk a közelbe, de mindenkinek annyira fáj a bőre, hogy nem tartott sokáig - most inkább hűsölünk a légkondis szobában - kint 64% a páratartalom, és van vagy 33 fok! :) :S
5-10 percen belül kiderül, hogy holnap fellépünk-e a hajóra! :)
Még az első estémen, miután berendezkedtem az egyedül alvásra, éjfél körül megjelent a szobatársam, a spanyol "Lusz". Inkább a spanyolban erős, de amennyit eddig találkoztunk (ergo kommunikáltunk), ahhoz az angol tudása elegendő! :)
Tegnap a Magyar Négyes elindult a nagy útra, lementünk a Miami Beachre!!
Először a 8-as busszal próbálkoztunk, de mivel itt teljesen másképp van minden, ez sem volt egyszerű. A megállót ugyan jelezték, de semmi egyebet, mint például a többi megálló, te éppen hol vagy, menetidő... Megkérdeztünk 2(!) arra járó nőt, akik mindketten spanyolok voltak és NEM beszélnek angolul.. ("Mi Európából jöttünk?! És nem beszélünk spanyolul?! Az meg hogy lehet..." No comment!:))
Így a sikertelen kommunikáció miatt inkább újraterveztünk, és trolley-ra váltottunk. Itt Coral Gables-en közlekedik egy helyi trolley, ami ingyenes, így felpattantunk arra, gondoltuk, valahogy csak lejutunk a partra!
És mitadisten?! Mellettünk pont egy Barbara nevű magyar leányzó ült, aki szintén a Beachre ment, így mutatta nekünk az utat! :) Sőt, a Space nevű szórakozóhelyen dolgozik, így feliratott minket a Guest list-re, így ha még szombaton is itt leszünk, akkor mehetünk! :)
Lent a part valami csodálatosan szép!! Mikor Nórival itt voltunk 2004-ben, pont 1-2 nappal a Danny nevezetű hurrikán után..hát, nem ilyen volt! Most Tényleg tisztaság volt, fehér homok, sehol egy kisodródott alga! Mindenhol naptejtől csillogó emberek, kidolgozott testű férfiak, kemény fenekű nők... :) Óriási hullámok voltak, 'pont nem hideg-pont nem meleg' tenger, úgyhogy vagy 1-1,5 órát fickándoztunk. Mire kiültünk a partra, mindenki kezdte érezni a bőrén, hogy jó lett volna bekenni magunkat (ma vettem egy 50 faktoros naptejet!)..
Sétáltunk a parton, meg a bazársoron, végig a vízpermetek alatt, amikor megláttuk a kb. 7 decis koktél-csodákat, óriás pohárban, csomó jéggel.. Beültünk egy helyre, ittunk egyet-egyet, aztán mégegyet-mégegyet... Jó hangulatba keveredett mindenki a végére - nem sajnálták az alkohol a koktélból... :)
Megnéztük a Miami Inket, és este elindultunk hazafelé.. Mindenki agyon égett, este már éreztem, hogy vlsz. napszúrást is kaptam... Úsztunk egyet a medencében, de már annyira szenvedtem, hogy bementem a légkondis szobába, hideg vizes borogatást tettem a fejemre, és reménykedtem, hogy elmúlik a fejfájásom.. Hajnal 4-re, 2 felkelés, 3 újraborogatás után el is múlt..
Ma elmászkáltunk a közelbe, de mindenkinek annyira fáj a bőre, hogy nem tartott sokáig - most inkább hűsölünk a légkondis szobában - kint 64% a páratartalom, és van vagy 33 fok! :) :S
2011. július 28., csütörtök
Welcome to Miami...
Kedves Mindenki!
Örömmel értesítelek Titeket, hogy megérkeztem Miamiba! :) Az utam egyáltalán nem volt zökkenőmentes, de miért is lett volna az... :)
Budapest-Frankfurt, sima menet, egy kedves chicago-i srác boldogított!
Papíron volt egy bő másfél órám az érkezésem és a Miamiba menő gép felkutatása között.. Még jó, hogy mielőtt nézelődtem volna, megkerestem a C16-os kaput. Mert, ha valaki nem járt volna még a frankfurti reptéren, az tudja meg, hogy isszonyat nagy!! Mentem a villamos-vasúttal, ami megy a terminálok között, kilómétereket gyalogoltam a mozgó járdán, és így pont időben oda is értem a kapumhoz.
A repülőn csilliárd ember (ezek többsége olasz és/vagy gyerek).. Szerencsére ablaknál ültem - bár el akarták venni tőlem, de nem hagytam - így legalább el tudtam dőlni egy irányba alvás közben.. A film-felhozatal csalódást okozott, alig volt engem érdeklő (még Jóbarátok se volt!!), úgyhogy többnyire a háttér-hallgatás&alvás kombót választottam! :)
A hosszú út után várt még egy 1,5 órás sorban állás (vízumellenőrzés), plusz egy különszoba (különleges eseteknek :) ), és így a 13 órás megérkezés helyett 16.30-kor végeztem is mindennel.
A telefonom bekapcsolhatatlanná vált ("phone freezing, hívja a szolgáltatót"), így fogalmam sem volt, hogy hogyan jutok el a szállodához. Szerencsére egyik pillanatról a másikra meggyógyult a telefon, felhívtam a szállodát, küldtek kisbuszt.
Egyedül szállásolódtam el a szobában és mivel a Listán nem szerepelt a nevem, vlsz. nem lépek hajóra holnap. (Reggel telefonálunk nekik, és kiderül, hány nyaralós-napot kapunk ajándékba! :) )
Van 3 magyar (1 csaj, 2 srác). Vacsiztunk svédasztalosat, elmentünk iszogatni egy közeli bárba, ahol egy cukki táncoló baba látványával, és 3 ingyen sörrel lettünk gazdagabbak! :)
Ennyit tudok mesélni egyelőre, holnap okosabb leszek!
Örömmel értesítelek Titeket, hogy megérkeztem Miamiba! :) Az utam egyáltalán nem volt zökkenőmentes, de miért is lett volna az... :)
Budapest-Frankfurt, sima menet, egy kedves chicago-i srác boldogított!
Papíron volt egy bő másfél órám az érkezésem és a Miamiba menő gép felkutatása között.. Még jó, hogy mielőtt nézelődtem volna, megkerestem a C16-os kaput. Mert, ha valaki nem járt volna még a frankfurti reptéren, az tudja meg, hogy isszonyat nagy!! Mentem a villamos-vasúttal, ami megy a terminálok között, kilómétereket gyalogoltam a mozgó járdán, és így pont időben oda is értem a kapumhoz.
A repülőn csilliárd ember (ezek többsége olasz és/vagy gyerek).. Szerencsére ablaknál ültem - bár el akarták venni tőlem, de nem hagytam - így legalább el tudtam dőlni egy irányba alvás közben.. A film-felhozatal csalódást okozott, alig volt engem érdeklő (még Jóbarátok se volt!!), úgyhogy többnyire a háttér-hallgatás&alvás kombót választottam! :)
A hosszú út után várt még egy 1,5 órás sorban állás (vízumellenőrzés), plusz egy különszoba (különleges eseteknek :) ), és így a 13 órás megérkezés helyett 16.30-kor végeztem is mindennel.
A telefonom bekapcsolhatatlanná vált ("phone freezing, hívja a szolgáltatót"), így fogalmam sem volt, hogy hogyan jutok el a szállodához. Szerencsére egyik pillanatról a másikra meggyógyult a telefon, felhívtam a szállodát, küldtek kisbuszt.
Egyedül szállásolódtam el a szobában és mivel a Listán nem szerepelt a nevem, vlsz. nem lépek hajóra holnap. (Reggel telefonálunk nekik, és kiderül, hány nyaralós-napot kapunk ajándékba! :) )
Van 3 magyar (1 csaj, 2 srác). Vacsiztunk svédasztalosat, elmentünk iszogatni egy közeli bárba, ahol egy cukki táncoló baba látványával, és 3 ingyen sörrel lettünk gazdagabbak! :)
2011. július 27., szerda
Indulás előtt...
... káosz a köbön. Lassan hajnal egy van és a bőröndöm még mindig teljesen üres. Kávé és energia van, szól az Elvált nők klubja -- még bírom. Nóri is :)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)