Sziasztok kedveseim,
bocsánat, a vártnál jobban eltűntem.. :S
Még mindig a room serviceben vagyok, most a nekem
sokkal tetszetősebb délután 3-tól este 3-ig tartó beosztásban.
Tampában, Homeport-dayen 10.30-kor kezdek (wheelchair,
vagy keyduty), de ennek köszönhetően 10.30-kor is végzek! Vagyis este 10.30-tól
másnap délután 15.30-ig szabad vagyok! Az (itt a hajón) nagyon sok idő!! :)
Másik előnye az előző 10-től 10-ig tartó beosztásommal
szemben, hogy úgy érzem, hosszabbak a napok. Természetesen nem hosszabbak,
ugyanolyan minden nap, mint az előző volt.. DE ha van erőm felkelni olyan 6-7
óra alvás után, el tudok menni a gymbe, végig tudok nézni egy filmet, tudok
tenni-venni. Hátránya persze, hogy nem vehetek részt az éjszakai életben, de
azért ezt is mindig megoldom valahogy. Eddig 3szor volt nagy buli, amiről
lemaradtam volna (beosztás szerint), de mégsem, mert ügyesen éjfél után vettem
ki a breakemet..
Volt egyszer a barátnőm szülinapja (nagy perui party
az opendecken), oda mentem olyan éjfél körül, és maradhattam volna 2ig. De
ebben az időszakban minden este elengedett minket az operator előbb, olyan f3
körül, mert nem volt mit tenni, és csak zavartuk volna a night shiftet.. Így
önkényesen úgy döntöttem ezen az estén, hogy nem megyek vissza „arra a fél
órára”. Másnap persze elszégyelltem magam, és egy órával korábban mentem, hogy
nehogy szó érje a ház elejét. Nem érte, szóval ezt az alkalmat megúsztam! :)
Volt egy másik buli (Hawaii party) is az Open decken,
az egész Crewnak, arra f1 körül toppantam
be, a 1,5 órámat lelkiismeretesen letáncoltam, aztán visszamentem
dolgozni egy órára.
A harmadik, Havi Crew Bulira is hajnal fél 1 körül érkeztem,
2-re visszamentem a Roomservice-be, de mivel nem volt rendelés, és látták
rajtam, hogy „denagyonvisszaszeretnékmenni”, így visszaengedtek! :)
Szóval ügyesen, trükkösen, illegálisan, de megoldom!
:)
Egyébként tényleg szeretem a beosztásomat, a két
lökött perui barátnőmmel dolgozom egy shiftben, szóval nem unatkozom! :)
A vendégek még mindig meg tudnak lepni, van, hogy részegek,
van hogy meztelenek (a múltkor rányitottam akció közben egy meleg párra…), és
Nagyon amerikaiak..
Pl. minden egyes alkalommal megrettennek, amikor az
aláírásukat kérem.. Amikor megkapják a rendelésüket, kérünk egy aláírást
– van hogy fizetniük kell a rendelt..alkoholért, vagy ilyesmiért, de többnyire
csak annyit jelent, hogy ott voltunk, megkapták.
Mindig megijednek, lefagynak, egymásnak adogatják.. A mai megdöbbentő élményem: az egyik lány megkérdezte, baj-e, ha
nyomtatott betűkkel írja oda a nevét a papírra, mert ő nem tud máshogy írni..
Próbáltam palástolni, mennyire megdöbbentett!! Ezek után az egyik perui
közölte, ő sem tud folyékonyan (hogy mondják ezt magyarul?!) írni, csak
nyomtatottal.. Persze, ő is tanult a suliban, de már elfelejtette… (De ő
legalább aláírni tud, csak egy szöveget pl. nem tudna leírni, csak 100 óra
alatt, ha nagyon koncentrál..). Vannak itt furcsaságok!! :)
Viszont, ami mindenképpen megemlítendő: életemben
először, és ki tudja, talán utoljára megünnepeltem Peru Függetlenség Napját! :) (Csak egy kis plusz infó, július 28-án volt.)
Két kis perui barátnőm megszervezett mindent, piros-fehérbe bújtatták a Petty
Officer Messt, ettünk igazi ceviche-t, meg eredeti perui, kitudjahogyhívják húsos ételt (kinézetre, ízre mint a marhapörkölt).
Végig perui zenék szóltak, Kola-t
ittunk (mint a Red bull és a Mr. Pepper keveréke). Aztán felmentünk az Open
deckre, és kis röpke, hajnal 5ig tartó táncos mulatságot tartottunk. Az
igazsághoz hozzátartozik, hogy én ezt megint a szünetemben oldottam meg –
vagyis az első szünetemben lementem enni, aztán vissza dolgozni (aznap csak
2-ig dolgoztam), és utána fel az open deckre. Egész spanyol chikita vált
belőlem! :) (mindenki megesküszik, hogy van bennem spanyol vér – a tánc miatt
:) ).
Ahogy a peruiak ünnepeltek, egészen elgondolkoztam,
mennyire összetartó egy nép, mi meg mennyire nem. Utoljára ilyen összetartó,
önfeledt ünneplést a Rendezvényes társaságoknál láttam.. Tehát a magyar
vidékiek, és a határontúliak Tudnak ünnepelni, mi, Budapestiek annyira nem..
Vagyis Mi, rendezvényesek tudunk! ;)
De tényleg, nekik olyan nagy dolog ez! Hát
nem tudom, mi mikor ünnepeljük így, vagy ehhez egy kicsit hasonlóan a március
15-ét, vagy bármi egyebet.. Nem papolni akarok, (sajnos) én is azok közé
tartozom, akik inkább kiírják Facebookra (milyen világot élünk?! :D), hogy „nem
leszek otthon Húsvétkor, ne is gyertek!”, ahelyett, hogy pöttyös szoknyában,
kézzel festett ajándék tojással várnám a locsolókat! :) Szomorú.. :s
Ja, régi szobatársam ismét lecserélődött egy nagyon furcsa
lányra.. Ő a szerződésem negyedik szobatársa.. :) Egy nagyon furcsa csaj, kb. soha nem látom a szobában, nem nagyon tudom,
mit csinál uniform(is)ban a hajón egész nap.. Na, jó azért néha látom, de nem
túl gyakran, tényleg.. :) A múltkor medical offja volt, mert összeroppant. Egyszerűen nem tudta
abbahagyni a sírást. Kapott nyugtató tablettát, 2 nap offot (amit végig aludt),
és most vissza állt állományba, de ki tudja, meddig bírja. Jaja, és ami a
legmegdöbbentőbb infóm róla (ez főként lányoknak szól) – naponta 3szor mos hajat!! :D
Egyszerűen
érthetetlen… Nagyon vékonyszálú haja van (Nóri, mint a Gyalókai Beának –
remélem ő nem olvassa), és ezért minden étkezés/étkeztetés előtt megmossa a
haját.. De ezt úgy kell elképzelni, hogy 6.30-kor kezd a reggelivel (a staff
messben dolgozik), és 5-kor felkel azért, hogy megmossa a haját.. 10.30-kor
kezd az ebéddel, de megmossa a haját 9.30-kor (vagyis 4 és fél órával az előző mosás után!!!). Döbbenet, ha nem látom,
nem hiszem el… :)
Itt a víz elég szarságos, én is érzem, hogy vesztek a
hajamból, sokan mondják, hogy sok év után kb. megkopaszodsz.. Nem is iható ez a
víz, meg 400-szor újrahasznált, szóval..
Szóval ilyen nagy történések vannak velem - tehát minden rendben! :) Most megyek vissza aludni, mert csak 4 órát aludtam, mert trainingem volt, aztán megkijöttem, de 2 óra múlva kezdek!
Puszilok mindenkit!!
