Ismét a Hajón..

Sziasztok,

ezen bejegyzésem írását azzal a mondattal kezdtem, hogy „ez egy elég lényegretörő helyzetbeszámoló lesz, készüljetek fel!”. Most, hogy befejeztem és előre gördültem, látom, hogy nem is annyira rövid ez! Szóval ERRE készüljetek fel! :)

Tehát:

Utoljára a hotelből jelentkeztem, az egyágyas szobámból! :) Kicsit rövidre sikerült az éjszaka,mert aggódtam mivel egyedül vagyok a szobában, nincs ki felkeltsen.. Már előre láttam magam, ahogy a telefoncsörgés ébreszt fel, és a portáról hív egy magyar Valaki, hogy „hol vagy már?! Itt a busz!”.  Ezek után – tudjátok, hogy működik a Belső Óra – kb. 15 percenként felébredtem, és ellenőriztem az időt.. :)

Végül 5.30-kor felkeltem, hogy legyen időm elkészülni, reggelizni, na meg haza telefonálni, hiszen az utolsó 10 perc internetemet a reggeli Viber-hívásra tartogattam.. Orsikának esküvője volt! Beszéltem majdnem Mindenkivel, vagyis beszélt nekem majdnem Mindenki, ugyanis ők nem annyira hallottak engem, mint én őket. (Btw arról valami kép?! Senki?! Semmi?!.. Esetleg..)

Így hát időben lementem a recepcióra – egészségesen megreggeliztem, vagyis helyesbítek, BŐSÉGESEN megreggeliztem, mert egy ideig ez volt az utolsó alkalom, amíg az élet édes csúnyaságainak hódoltam – ugyanis diétára fogtam magam.. (Jelentem, eddig nagyon jól megy, holnap beindul a gym-project.)

Az úton az áttranszferelt elsőszerződésesek (8an!!) már előre okosak voltak, és mindent tudtak vagy/és utáltak.. Nagyon igyekeztem nem kioktató, de pozitív maradni, bár be kell valljam, a híres Negatív hozzáállás ezekbe a Magyarokba teljesen beleégett.. Mondhattam én bármit, semmi nem volt jó – még az sem, amit előre még nem is ismertek.. Többé-kevésbé mindegyik megtalálta már a helyét, vagy dolgozik rajta, de most leteszem a nagy esküt, hogy legkésőbb 3 hét múlva mind szerelemes / buli-arc vagy egyszerűen csak elégedett lesz!! Mindig így van.

Na, de visszakanyarodva az eredeti vonalhoz, megérkezésemnél mondhatni sokkolt, hogy nem sok minden változott 2 hónap alatt. Mondjuk én ugyan így sokkoltam az itt maradottakat, mikor rávilágítottam, hogy nem volt ez szuper-rövid vakáció, a normális 9 hét volt – a hajón máshogy érzed az időt, kétségtelen! :) Sok 10-100 ismerős arc, ugyanaz a kapitány, ugyanaz a rendszer.. Most a szobám máshol van, de az előző hostess szobáját kaptam, így nem kellett ezt sem keresgélnem, tudtam, hogy hol lakik/ott.

A Maitre D’ még mindig a régi (az őrült, guest-orientált szőkeség), de szeptember végén már megy vakációzni – még nem örülök, sosem lehet tudni, ki fogja felváltani.. Lökött és sokszor inkorrekt, de kétségtelenül lehet még ennél rosszabb.. :)

Szerencsére vakációm alatt volt itt 2 nagy kutya ellenőrizni a hajót az Office-tól – most is itt van a HESS (meg ne kérdezzétek, minek a rövidítése, valami Health and Environmental csekkolók – a dining room meg a galley retteg és takarít agyba-főbe, hogy minden megfelel-e a tisztasági és egyéb előírásoknak.  

Szerencsémre az én munkámat nem érinti, hogy a hajón vannak. Azt is szerencsés időzítésnek mondhatom, hogy a vakációm alatt, a 2 NagyKutya-látogatása miatt csak 2 off-unk lett és Lidóra többet kellett menni (csak sétálsz körbe, mosolyogsz, és mindenkit kérdezgetsz hogy érzi magát, szereti-e a kaját, stb.. undormányos 2 órák..), most, hogy elmúlt a veszély, vissza kaptuk a 3 off-unkat! :)

Eddig még nem találtam ki, hogy osszam be az időmet, pedig olyan sok tervem volt a szabadidőm eltöltésére.. Bár kétségtelen, hogy a legtöbbet meghiúsítja, hogy odakint még nincs 100 fok és elég szeles is az idő, szóval a kinti tevékenységek számát egyelőre nullán tartom. Na, meg elsődleges célom, hogy minél előbb megszabaduljak a kis puha barátaimtól a derekam-fenekem környékén, mégis szeretnék csinos lenni, mire M.úr megérkezik, szóval pillanatnyilag a programjaim között a nemevés, és a gym áll az első helyen! :)

Amúgy jól vagyok, igyekszem visszaszokni. Vagyis vissza vagyok már szokva, csak még a rendszer nincs meg, hogy Éljek.. Egyelőre dolgozom-szöszmötölök-alszom. Bár tegnap előtt Bároztunk Anettal, a magyar hostessel, aki már korábban itt volt, meg tegnap Bingóztunk-Bároztunk (nem nyertem). Szóval azért nem kell aggódni, nem ücsörgök elárvultan a szobámban (ennyi ismerős között nehezen is lehetne), de még keresem a Rendszert!

Remélem mindenki jól van, hallottam, Egy Alexszel többek lettünk, nagyon gratulálok a drága-bátor szülőknek. (Valamit adjatok neki, hogy ne nőjön olyan gyorsan, légyszi!)

Most megyek, sürgős aludnivalóm van!

puszik Mindenkinek

Australia vol.no2...

Sziasztok Mindenki! :) Hát ismét Itt találkozunk egy ideig.. Örömmel tudatom, megérkeztem a Holiday Inn Sydney Airportba ma reggel (aug.24.), 7 órakor. (Az időeltérés köztünk 8 óra, az én javamra. A jövőből beszélek, hallgassátok szavaam! Muahhahhaaa… :D) Az utam nem volt annyira egyszerű, de vészes sem.. Kriszike aranyosa kivitt, és Jucóról meg az IdegesRólam készített egy 'hosszú ideig utolsó' képet.. A magyar reptéren kiderült, hogy fel kell vennem Londonban a csomagomat, de kedvesen kinyomtatta a beszállókártyáimat a lány (Bp-London, London-Hongkong, Hongkong-Ausztrália) és megnyugtatott, hogy legalább nem kell terminált váltanom, 3-ra érkezem, 3-ról indulok. Bp-London, minden simán ment, végig ébren voltam, kiolvastam egy Nők Lapját az úton. Leszálláskor tudatosítottam magamban, hogy egy óra eltérés van, de mégsem sikerül olyan jól a tudatosítás, ugyanis meg voltam győződve róla, hogy a karórám a jó időt mutatja, aszerint meg 21.20-volt, vagyis volt 1 órám, hogy kicsekkoljak, felvegyem a csomagomat, újra feladjam a csomagomat és becsekkoljak.. Megkérdeztem egy helyi bácsit, hogy mi is ennek a csomagfelvételnek a menete.. mondta, hogy csekkoljak ki, szedjem össze a bőröndömet, mintha mennék Londonba,  majd menjek át az 5. terminálra, adjam fel, csekkoljak be újra, és ennyi.. Se egy tábla, hogy a gépek honnan indulnak, se semmi értelmes információ nem található a folyosókon a gépekkel kapcsolatban, csak hogy terminálok erre és erre, double check-re semmi lehetőség. Húzom-tolom-vonszolom a bőröndjeimet, kisebb segítséggel megtalálom a jó irányt, leliftezek, az orrom előtt megy el a kisvonat az 5. terminálra, következő 15 perc múlva. Na, én ott már meggyőztem magam, hogy lekéstem a gépet..  Járkálok, nézem a kivetítőt, 14 perc.. Járkálok, 13.. Egyszer csak az agyam értelmesebbik-józanabbik része működésbe lépett és lejjebb tekintettem, így megláttam a kb.3-szor akkora betűmérettel írt pontos időt, ami 21.04-et mutatott… Akkor leesett, hogy hiszen 1óra 20 percem van még, nem 20 percem.. Lenyugodtam, de az Értelmes és Nyugodt tovább dolgozott.. De hiszen nem olyat mondott a magyar repteres, hogy „de legalább nem kell terminált váltanom?! „.. Jobban megnéztem a jegyet, akkor vettem észre, hogy a jegyemen ugyan óriás betűkkel a British Airways van (5.terminál), de a fikarcnyi részén látható a VS (Virgin Atlantic, 3. terminál, ahol éppen állok). Ismét ez a fránya betűméret, ami a jelek szerint az itt dolgozó bácsit is megkavarta… Így visszakocogtam, feladtam, túlsúly problémán ismét átsuhantunk – DE ismét lemérték a kézipoggyászomat – életemben másodszor.. Átvilágítás, kapukeresés, siker, 10 óra út. Se pisi, izzadtam mint egy ló, a kontaktlencsémet már az ülésen ülve vettem ki.. :) Legalább ablaknál ültem, megnéztem a Trance kissé elvontas-beteges-demégisvalahogyjó filmet, ezalatt megvacsoráztam és otthoni hajnal 2-től otthoni reggel 7-ig aludtam mint a bunda.. Reggeli alatt megnéztem az Epic című rajzfilmet (semmiextra), majd megérkeztünk Hong Kongba. Itt jobb oldalról át kellett sétálni a bal oldalra, megnézik a beszállókártyáinkat, és átsétálunk. Természetesen itt is volt egy kis gikszer, mivel a magyar lány 22-én nyomtatta ki a beszállókártyákat, de ekkor már 23-a volt Hong Kongban, így elbattyogtam a VS-pultjához,  nyomtattattam egy új kártyát, ezzel viszont új sorba kerültem, így ISMÉT átvizsgáltak engem és a csomagomat is… A várakozás alatt Végre volt egy csipetnyi elcsípnivaló netem, így ekkor adtam hírt magamról először – olyan 1 nap után.. Aztán ismét egy 9 órás út, itt is megnéztem egy furcsa filmet, aludtam, ettem, de itt már nagyon hosszúnak éreztem (meg a testem is) ezt az egész utazást!.. A reptéri shuttle buszon találkoztam két magyar lánnyal, akik szintén a Spirit-re jönnek - elsőszerződésesek, akik a Carnival Fantasy-ról lettek áttranszferálva. Természetesen reggel 7-kor a szobánk még nem volt kész, szerintem még a régiek el sem hagyták, így ott hagytuk a csomagunkat, és bementünk a központba. A tél még érződik, tizenvége-fok volt, aztán persze elő bújt a nap, és izzadtunk. Most estére 16 fokra hűlt, holnapra 23 fokos maximumot mond.. A nagy nyár még várat magára. Ja, ma valahogy elhagytam a zakómat. De úgyis itt vettem Sydneyben, úgyhogy ha úgy vesszük, beteljesítette a sorsát.. majd veszek másikat! :) 2-re visszatértünk a szállodába, megkaptuk a szobákat. Az égiek megint kegyesek voltak hozzám – a múltkor egyedül voltam egy két ágyas szobában, mert a fülöp kaszinós lány találkozott a bolgár barátjával, így valahogy kiharcolták, hogy együtt legyenek, így én egyedül maradhattam. Most meg egész egyszerűen egy egy ágyas szobát kaptam – akkora tévével, mint az ablakom.. :D A lobbyban találkoztunk még két magyar lánnyal és három magyar fiúval – úgyhogy ezek után asszem’ jogosan teszem fel a kérdést – maradt még valaki az országban??!? Holnap reggel 6kor irány a lobbi, aztán a hajó, aztán a dolgos hétköznapok! :) Hamarosan beszámolok, addig is vigyázzatok magatokra! Esküvősök, babások!??!.. :)