1. cruise vége..

Sziasztok, 

így még az elején igyekszem tartani a bejegyzések számát, szóval itt az ideje egy újabb bejegyzésnek! :)

Ismét a Sydney Harbour-i Starbucks-ban ülök, eltelt egy cruise. Ez egy kivételesen hosszú (vagyis nekem, fresh meat-nek :)), 12 napos cruise-on vagyunk túl. A közeljövőben is lesz pár ilyen, de ma egy 9 napos kezdődik.

Tapasztalatom az első cruise után: az ausztrálok még mindig az érthetetlen szavaikat/akcentusukat használva igyekeznek kommunikálni velünk, DE még mindig hihetetlen kedvesen és közvetlenül teszik ezt! :)

Volt például egy család, ahol a 7 (mindjárt 8) éves Hope a második napon karját a levegőben lengetve jelentkezett, jelezve a mellettet elhaladó hostessnek (vagyis nekem), hogy kérdése lenne. Mint oly' sokszor máskor, megkaptam a mosdó felől érdeklődő kérdést. Mivel csak kislány, kérdeztem, elkísérjem-e. A röpke 5 perces kitérővel annyira mély barátságot kötöttünk, hogy onnantól mindig nagy vigyor és integetés kíséretében üdvözölt a cruise hátralevő részében. Sőt, a család annyira el volt ájulva, hogy milyen kedves vagyok, hogy segítettem a kislánynak, hogy egy szál sárga rózsával (az egyetlen, hajón kapható élő virággal) hálálták meg szolgálataimat. :)

Innentől barátok lettünk, annyira, hogy Fidzsin Hope kapott egy plüss ráját, amit utánam Petrának nevezett el! :) Mondanom sem kell, már barátok vagyunk Fbookon, meghívtak magukhoz, és Hope haza akart vinni.. :D

Volt egy kis izgalom is: egy részeg vendég jelentette, hogy ’mintha látott volna valamit/valakit a korlátnál, ami mintha ember lett volna, és mintha beesett volna’. Persze nem tudom, ez e az igaz történet, vagy az, ami szerint a kamerán láttak a security emberek egy elmosódott valamit, és az nézett ki úgy mint egy eső/ugró ember.. Vagy az a sztori igaz, mi szerint egy vendég jelentette a guest service-nek, hogy 2 napja mintha látott volna valamit, fogalmazzunk úgy, egy embernek látszó tárgyat.

Lényeg a lényeg, ilyenkor a kötelező lépés, hogy minden vendég és crew lehúzza a kártyáját (szobakulcs, fizetőeszköz, azonosító) a hajó egy pontján felállított masinán és meglátjuk, hogy hiányzik-e valaki.

Mint a legtöbb emergency situation, ez is este10.20-kor történt, sok idős és gyerek már aludt, úgyhogy kicsit körülményes volt mindenkit (olyan 2,500 embert) összecsődíteni, de mint tudjuk, Safety first!.

Szerencsére másnap kiderült, hogy mindenki a hajón volt, akinek  a hajón kellett lennie, nem volt hiány! :)

Plusz, APA, találkoztam a Tranci Ausztrál ikertestvérével is, Henrikkel. Jól összebarátkoztunk – ő többet beszél, mint a Tranci, de hasonlóan kedves! :)

Hosszú volt a cruise, de kibírható és máris eltelt 12 nap! :)

Ma rám mosolygott a szerencse, szobatársam ugyanis, egy aranyos hostess lány couple kabinba költözött a barátjával, így kivételes szerencsével 1 cruise után leköltözhettem az alsó ágyra - az itt nagy kincs! :)

Kaptam még egy cruise-nyi haladékot; a felelősséggel járó special orderek készítését (allergiák, nyavalyák) még egy kolléganőm csinálja ezen a cruise-on, aztán követekező cruise-ban nekem kell, szóval ideje Megérkeznem! :)

Amúgy minden rendben velem, remélem Veletek is otthon! :) Az idő egyre jobb, ma már ujjatlanos idő van - jön vissza a nyár Sydney-be. :) A többi kikötőnkben nem érezhető, hogy tél van/volt Sydneyben. 

Sőt, Mystery Island-en úgy leégtem, mint már régen nem. Vörös volt mindenem, több réteg alapozóval tudtam csak vállalhatóvá tenni az arcom színét, bár a dekoltázsom látványától mindenki felszisszent. Most már jobb - 4 napja volt végülis - ma elkezdtem hámlani.

Szóval ennyit rólam, jelenkezem majd!

puszilok Mindenkit